Szuper tehenes délelőttöm volt!!! Annak ellenére, hogy rájöttem és hangot adtam félelmeimnek a négylábú szarvval és bamba tekintettel ellátott lénnyel kapcsolatban. Naná, hogy engem küldtek be a tehenekhez. :D :D

Az etetés is durva...iszonyat jó fülük van, kiszúrják messziről az etetés hangját. Aztán jönnek, mind téged sasolnak...simán egy darab rántott húsnak néznek (tudom, növényevő, de én annyi növényt eszem most, hogy ilyet nem tudok mondani).

És ha már a nézés (30 szempár) nem lenne elég, még ott van a bőgetés. Vagy milyen hangot adnak ezek ki...inkább olyan, mint amikor délután elszunnyadsz a kanapén a jó kis gulyás után és hirtelen megijedsz valamitől. Nagyon erős hangjuk van. 

És mennek. De nagyon. Kb. mint a darazsak, akik véleményem szerint alkalmatlanok a repülésre ( egyenesen állok, nekem repül és megcsíp...mivaaan???? Kerülj ki, egyenesen álltam!!!!).

És játszanak egymással. De nem olyan viccesen ám, hanem gyepálják egymást. Mindennek nekimennek...na, ilyenkor nem szeretek a kerítésen belül lenni. 

De ma megtettem. Nagyon büszke vagyok magamra. 

Mulcsot szórtunk szét a tehenek alatt, mert jót tesz, ha szárazon állnak. 

Győztünk. 

Aztán jött hozzánk egy óvoda látogatóba, úgyhogy mással is foglalkoztunk. Később ebédeltünk. Már akinek szüksége volt rá...

 Aztán a sapkámnak is örültek:

 És egymásnak is.

Aztán csatlakozott Ira is.

Aki így dugja el az édességet a családja elől:

Mekkora ötlet!!!! :D

Örülünk, hogy leülhettünk.

Aztán elmentünk a Youth Clubba, ahol zenéltünk egy kicsit közösen. A képeken látható, hogy mennyire jól felszerelt egy ilyen fiataloknak fenntartott közösségi hely. És akkor A Wii-t és az egyéb játékokat nem is mutatom.

Ezt már a hazaúton lőttem. Csodálatos!!! :) A sárga nálunk is van, martilapunak hívják, de ez a kékes-lilás...nem tudom mi.

És miután hazaértünk, közösen lementünk a tóhoz és elkötöttem a kenut és mentünk egy kört vele. 

Odafele az úton Arthur megemlítette, hogy ő köszöni szépen,professional ebben a sportban. Mosolyogtam. 

Kicsit leesett az álla utána, hogy én sem vagyok annyira rossz. 

Zembör! Köszönöm, hogy megtanítottál kormányozni!