Sajnáltam, hogy ma, amikor a locsolók jöttek, nem lehettem otthon. De azért jelentem: kilenc locsolóm volt, aki messengerben, sms-ben vagy akár élőben meglocsolt. Mert ilyen is volt.
Tegnap jó sokáig ébren voltunk, beszélgettünk, zenéltünk. Egyszer csak Arthur elkezdett valami szöveget mondani. Nem volt fura, előtte a dalszövegekről beszéltünk és arról, hogy a kórussal mi is tanultunk egy francia dalt.
Utána kaptam a nyakamba egy óriási pohár vizet, úgy, hogy nem számítottam rá, nem is láttam. Mikor magamhoz tértem a sokktól, mondtam neki, hogy ez nem jó, hétfőn kell locsolni és verset kell mondani. Mire ő: mondtam verset és éjfél elmúlt 3 perccel! :D Köszi...
Your tradition. Thank you. :D
Apropó, tradíció és hungarikum:
Egy finn kisboltban találtam! :)