Ma Tamperében voltunk. Egy gyerekek által előadott mesével kezdtünk a Waldorf iskolában. Ígérem, hogy a suli egy külön bejegyzés lesz, de most ezzel nem foglalkozom. Szóval a suliban egy óriási teremben láttuk az előadást...(nekünk meg sajnos a múltkor a farsang felénél fel kellett állítanunk a szülőket és megkérni, hogy menjenek ki, mert a többiek nem férnek be...)

Két felvonásos darab volt valami lányról meg egy fiúról, akiknek az árnyékuk lelépett. Volt valami hercegnő is, aki az egyik árnyékkal akart összeházasodni...kb. ennyit értettem belőle. Finnül. Apropó, azt el kell mondanom, hogy a csapatból én tudom a legtöbb finn kifejezést és szót, szóval ha valamit meg kell oldani finnügyileg, hozzám fordulnak a többiek. Már azt is tudom, hogyan kell SIM-kártya csere után finnről spanyolra váltani a nyelvet és azt is, hogy a Lasagne tésztát nem kell előfőzni. :D Szerintem ezzel a tudással a világ ura leszek! :D 

Nesze neked google translate! :) (Itt épp azt néztem, mi a helyzet a Lasagne tésztával. Főzni kell a fedelet és abból nem lehet nagy baj.)

Na de vissza Tamperéhez. Az előadás szünetében kávét és sütit kaptunk, de valami olyan finomakat, hogy hmmmmm!!!! Meg kell tanulnom! :) Zember örülni fog.

Utána az árnyékok visszamentek a helyükre, mindenki örült és minket is elvittek a városközpontba, hogy találkozzunk a mentorunkkal. Szuper kedves lány! :)

Együtt néztük meg a várost...ami...hát...őszintén szólva, nem egy nagy durranás. Rengeteg gyár van itt, olyan tipikusan ipar város. Mikor Stockholban voltam, akkor ugyan ezt láttam, azzal a különbséggel, hogy ott az óváros gyönyörű. Na de jöjjön néhány kép (kiválogattam a legjobbakat).

Az utolsó 3 kép a 25. emeletről készült. Valami szálloda lehet, egy kávézóval a tetején. A bakancslistámra is feltettem, hogy szeretnék ott pezsgőzni. Nem különösebben szép a város, de menő dolog rálátni és közben pezsgőzni! :)

Este busszal jöttünk haza. Van egy kártya,olyan mint egy bérlet, amit becsippant az ember a sofőrnél és ennyi. Nincs visítás, hogy nem tud visszaadni ötezresből. És...beszél angolul.

Nincs gond azzal, hogy mi nem tartunk itt. Szeretem az "üvegtigrises", néha kétségbeejtően nevetnivaló magyar valóságot. 

Csak érdekes mást is látni.