Igen, három is. Az egyik teljesen odavan értem. Szopogatta az ujjamat. 

Kicsi nokedli.

Krumpliszedés. Szív alakú peruna.

Családi élet:

Így nézünk ki most:

Najó, a farmra gondoltam.

Tegnap délután meglátogattuk az úszó szaunát. Először csak ketten Maelle-lel, aztán a többiek is csatlakoztak. Énekeltünk, gitároztunk, jól éreztük magunkat.

Nagyon aranyos, ahogy élvezi a zenét. Eközben én:

Imádom a haját.

Arthur croissant-ot akart sütni, de a tésztája állagával nem volt megelégedve, szóval bevágta a sütőbe úgy, ahogy volt, hátha nem kell kidobni. Két és fél óra múlva kivette és azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon finom volt. Elneveztük monster-nek. Jól belakmároztunk belőle a szauna tetején, mikor a többiek csatlakoztak.

Lassan el kell kezdenem készülődni a hazaútra (jegyvásárlás). Arra gondoltam, hogy nem megyek azonnal haza, hanem csinálok egy kis körutat, mivel az utazásra szánt EUs pénzből (275 euró) csak 92-t használtam el. Menő dolog lenne a maradékból utazni. 

Tehát azt találtam ki, hogy Turku-Stockholm-Oslo- Koppenhága- Berlin- Prága- Bp. Ez így ahogy van, kijönne nekem 150 euróból, ami nagyon baráti ár és a többit meg kipótolnám. Viszont a gond az, hogy van egy húsz kilós táskám és még egy másik bőrönd, amit nem nagyon tudom, hogy hová tehetnék, amikor várost nézek. 

Szóval a következő döntésre jutottam: novemberben hazamegyek repülővel, aztán majd talán januárban, amikor visszajövök a többiekhez, megcsinálom ezt a kis körutat. Addig úgyis kell valami pénzkereseti lehetőséget találnom. Lehetnék hörcsögtenyésztő. 

Ehhhhh túl nagy gondolatok, inkább menjünk bulizni! Először a szauna tetejére, mert az menő dolog. Vigyük az oroszt is, ha már meglátogatott minket. 

Ott lapul a kis huncut szemüvegben.

Aztán menjünk, vegyük magunkhoz a lapátot és a kenut, meg a kishajót. Nyamvadt kishajó, nem arra megy, amerre mi akarjuk. Nagyon nem.

Nem baj, nem kell szabályszerűen használni.

Miután túléltük, hazajutottunk (nem kis teljesítmény volt) elmentünk Vesilahtiba bulizni. Jó móka volt, mondjuk visszafelé biciklivel a sötétben nem szomjasan nem olyan egyszerű. Megoldottuk, nem gond. Mondjuk szerintem Izinyúl felverte a békésen alvó finneket a környéken quero cheirar teu bacalhau, Mariaaaaaaaaaaa Mariaaaaa című dalával. (Ő gépelte be, ne nézzetek így...)

Most csodaszép idő van...nem értem én ezt a finn nyarat. Vagy őszt. Vagymiez. 

Tegnap a youth clubban voltunk, mivel itt már elkezdődött az iskola. Előtte répákat mostunk, hasonló mennyiségben, mint előző nap a céklákat. Közben szakadt az eső, teljesen szétáztunk, az esőkabát ellenére. 

Majd hajrá, öltözés, youth club. A bicikli és az eső utáni sár nem barátok a nadrággal.

Kissé feleslegesnek éreztem magam a megbeszélésen, mivel a projekt novemberben indul be és hát...mi akkor Jaume barátommal már nem nagyon leszünk itt. Vagyis hát nem leszünk itt. 

De ettől függetlenül azért megnéztük az iskolát, ami egy nagy mellbevágás volt nekem. Annyira messze vagyunk még tőle, hogy ilyen felszereltségű iskolánk legyen! Vagy nem is lesz soha...

Kémia terem:

És egy kis színházterem:

Sulis konyha a gyerekeknek, hogy főzni tanuljanak:

A rajzterem papírjai:

Na igen.

Ma délelőtt krumplit takarítottunk be, majd válogattunk szét. Délután megcsináltam a care taker munkát (fát pakoltam a szaunába, kitakarítottam a vécéket, kiürítettem a folyékonyat). Utána jól jött a zuhanyzás, mert nem figyeltem oda és a munkás ruhámra ráloccsant...az anyag. 

Na mindegy. 

Kissé vidámabb téma: Keresztanyámnak küldöm sok szeretettel az új hajam:

Rövid, tépett, made by Luca. Szeretem. 

Ja, meg ez az ebédnél:

Családi élet.

A lábak a fontosak. :) 

Otthon épp elrakjuk a kovászos uborkát ilyenkor...sütögetünk a szomszédokkal...isszuk a jó kis etyeki bort...

Itt nincs lehetőség elrakni a kovászos ubit, mert a nap már csak néha süt ki, és akkor sincs 35 fok...barnultam a nyáron, de Hófehérkeként fogok hazamenni. Szomorú. Jó lenne még úszni is, de a fene sem kívánkozik a hideg vízbe...megvárom, amíg befagy!!! :D 

Meséltem, hogy levágtam a hajam? Hirtelen döntés volt. 10 perc és már rövidebb is! :) Még sosem nyírtam magamnak, de szerintem jól sikerült. Elöl rövidebb és tépett, hátul maradt a hosszúsága. 

A mai nap legszomorúbb eseménye: Silver véglegesen hazament. Nem érezte jól magát már egy ideje és ő itt dolgozott, nem úgy, mint mi, akik csak önkéntesek vagyunk itt. Az ember főnökével együtt élni nem feltétlenül jó dolog. 

Nagyon fog hiányozni. Nagyon. Rettenetesen megkedveltem a jó humorát és az egész lényét. Elvileg novemberig maradt volna, aztán tegnap délután közölte, hogy ma elmegy. Szóval összeütöttem egy kis vacsorát. Paprikás krumpli és desszertnek somlói galuska volt a menü.

Közben jól mulattunk, de azért mindenkiben ott volt az, hogy hiányozni fog ez a bolond olasz. 

De a mai nap azért jó hírt is kaptam: Zemberem október 4-én jön meglátogatni!!!!!! :) Végreeeee!!!! :) Szerintem hoz pálinkát is...ennek a többiek nagyon örülnek. 

S ha már az örömnél tartunk: mostanában nem írtam, mert a múlt hét őrültek háza volt. Négy óra helyett volt hogy este nyolcig dolgoztunk, hogy minden rendben legyen a nagy eseményre. Körülbelül 150-en voltak, ami valószínűleg az eső miatt lehetett, ugyanis több embert vártunk. 

De azért íme néhány kép:

S az előkészületek:

Betakarítás:

Virágaim:

A búzavirág nagy kedvencem.

Ma pedig ezt csináltuk:

Céklák. Mindenhol céklát látok. Épp nem látszik a képen, de 4 láda már megtisztítva szépen sorakozik. 

Adjon valaki tanácsot: elindítom a mosógépet a ruháimmal, majd elfelejtem azt. Volt, hogy egy óra múlva jutott eszembe, hogy ááááá a mosógép, de volt olyan is, hogy egy nappal később. Mivel nem ugyan abban a helységben vagyunk a mosógéppel, nem tud szólni, hogy készen van. 

Valami ötlet, hogy hogy ne felejtsem el szegényt? Biztos sír.

Szombaton nagy esemény lesz nálunk. Kb. 300 embert várunk, amire szerintem nem leszünk elegen. Kell valaki a kávés részre, sütni két félét, foglalkozni a gyerekekkel, figyelni a száraz vécére, közben főzni a közösségre, közben csapatot alakítani, játszani és énekelni. 

Szerintem teljességgel lehetetlen, kicsit a csalán és a más nemi szerve jut eszembe...elnézést, hogy így fogalmazok, de tényleg. 

Egyébként ma könnyű napunk volt, sokat hülyéskedtünk, mert a konyhában voltam a francia barátnőmmel. A többiek kint áztak-fáztak, mert igencsak takony idő lett az elmúlt napokban. Izinyúl igyekezett megcsinálni a színpadot, míg a többiek betakarítottak némi terményit és dekorálták a farmot. 

Hétfőn össznépi meztelen szaunázás volt, némi sör társaságában. Persze elkezdtünk énekelni, próbálni, hogy mit fogunk közösen énekelni a színpadon. Jól bevertem a csípőmet az ajtóba, úgy, ahogy azt kell. Szép lila. Persze nem ez az egyetlen folt, mióta kijöttem Finnországba, tele vagyok mindenféle sebbel meg folttal. A mostani kedvencem a sarkamon van, amit legyalult a bicikli pedálja...

Lassan meg kellene vennem a jegyet haza...de nem vett rá még a lélek. Az biztos, hogy a szerződésem szerint november harmadikáig dolgozom, de körülbelül november közepéig szeretnék itt maradni. Ha dolgozom, nem kell fizetnem az ennivalóért. 

Sajnálom, hogy nem maradhatok december hatodikáig, ugyanis Finnország akkor ünnepli századik születésnapját. Biztos vagyok benne, hogy óriási buli lesz. Ja, meg hideg. 

Sütöttem nekik kiflit. Alternatív kenyér. De meséltem az ünnepről is. 

És még valami: Isten éltesse Nappapámat születésnapja alkalmából! :) 

Tegnap előtt kicsit nehéz napunk volt, a termény betakarítása nem mindig egyszerű. 

Azért mindig megtaláljuk a módját egy kis mókázásnak.

Például megpróbálunk új masinákat vezetni...

Vagy megitatjuk a macskát...aki rendszeresen abból a vízből hajlandó csak inni, amiben  mossuk a zöldségeket. Izinyúl evett is a répából. :) Macskásföldesvizesrépa. Nyami.

Aridaddy jól mutat a sok narancssárgával. 

Aztán krumpli válogatás.

Már aki látta, mit kell válogatni.

Talán néhányan emlékeznek, hogy ezeket a paradicsomokat együtt kötöztük fel Silverrel, amikor picik voltak. Most láthatóan megnőttek.

Este Tamperébe mentünk a Blockfestre (najó, persze nem a fesztiválra a maga 150 eurós belépőjével) ahol a hangulat igazán jó volt. 

Másnap egy esküvőn dolgoztunk mint felszolgálók, cserébe pedig a munka végén bulizhattunk.

Na milyen pezsgőt töltöttünk a népeknek?

Rögtön megdobbant a kis szívem. 

Este hatalmas buli, Besh o drom (igen,a férj is nagyon élvezte, mikor mi választottunk zenét), szauna, úszás, nevetés, tánc, hosszú beszélgetések. 

Énekeltem a párnak. Jól érzetük magunkat.