Ma igyekeztünk a kedvére tenni. 

A NURKKA után kimentünk a beach-re, ahol az első héten a jeges vízben úsztunk. Aztán utána hazamentünk és volt egy óránk a jeges úton való vezetéssel kapcsolatban. 

Este közös szauna. 

Nem nagyon tudom leírni, mit is érzek pontosan...

Hiányozni fog a humora, a bolond spanyol zenék, amiket hallgat...a nyugodt mentalitása, ami árad belőle még akkor is, ha vitázik. 

Hogy odavan a répatortámért és a tárkonyos ragulevesemért. Hogy kifordítva veszi fel néha a ruháit és hogy teljesen hagyja elázni a sütiket a tejes kávéjában hogy utána kikanalazza. Hogy mindig mindenkit megkér maga körül, hogy fotózzák. Hogy éjszaka érthetetlen spanyol mondatokat mond...(néha olyan, mintha nappal beszélne...jó kis akcentusa van).

Hogy mindent megtervez és nagyon óvatosan vezet.

Hogy nem piszkál hogy menjek vele kenuzni, mert én tudom, hogy kell kormányozni.

......

Hogy a ruhái nem foglalják többet a helyet a szárítón. 

Hogy nem ver többet hátba, ha látja, hogy valami nem stimmel velem.