Ma egész nap itt voltak a gyerekek a youth clubból. Táncoltunk, játszottunk velük. Közben a makkarák sültek a parázson, mindenki megtalálta a magának valót. Pirultat, félig nyerset, ki mit akart. 

Aztán utána szerettünk volta elmenni a partra, miután gyerekmentesek voltunk, mert szuperjó idő volt, de az, hogy nem nagyon tudunk sehová menni, mivel minden stég privát, némiképp megnehezíti az életünket. 

De azért elindultunk.

És végül kikötöttünk az úszó szauna mellett.

Este aludtam egy órát, nagyon jól esett, eléggé elfáradtam. 

Most krumplit főzünk, majd meglátjuk, mi lesz belőle. Nem nagyon vagyok éhes, de lehet, hogy az illattal majd jön az étvágy is. 

Egy jó kis rántott húsért viszont már most is ölni tudnék, függetlenül attól, hogy éhes vagyok-e. 

Mostanában a magyar találmányokkal bosszantanak a többiek. Megmutattam nekik a magyar imázsvideót, és onnantól kezdve azzal piszkálnak, hogy az életet is a magyarok találták fel. Vicces, de tényleg sok magyar találmány van, amit minden nap használunk. Csak itt az asztalon kettő van: golyóstoll és számítógép. 

Honvágy. Most. Kicsit.